Hogyan formázzunk egy bejegyzést? - Renee J.

•         Első lépés

Hozzunk létre egy új bejegyzést, majd írjuk be a szöveget egybe, ezután tagoljuk tetszés szerint. Ha mindezzel készen vagyunk futtassunk rajta egy hibakeresést, hogy véletlenül se maradjon benne elírás, illetve helyesírási hiba. Ha szeretnénk egy képet elhelyezni azt érdemes első körben megtenni, hogy a szöveget követve illeszkedjen a leíráshoz. 

Nem érdemes egy szöveget sok illusztrációval ellátni, ha lehet, inkább írjuk le azt saját szavainkkal. Ezzel a szöveg is hosszabb lesz, valamint a történetet is sokkal élvezetesebbé tehetjük vele. Ha egy ruha összeállítás összhatását szeretnénk leírni egy előre megtervezett összeállítás alapján, vegyük segítségül az alapként szolgáló képet és írjuk le amit látunk. Hogy még eredetibbé tegyük, használjuk a fantáziánkat is s írjuk bele a saját gondolatunkat. Sokan használnak ehhez linket, de mint olvasó nem mindig veszem a fáradságot annak megnyitásához.

•         Második lépés

Válasszunk egy betűtípust, valamint ha még eddig nem tettük meg, a szöveg méretét 

állítsuk normális méretre, s ha valamit szeretnénk formázni, kiemelni, nagyobbá varázsolni, azt tegyük meg most a különböző menüpontokat követve. Jelöld ki az általad választott szöveget és tetszésed szerint kezd el formázni. Lehet dőlt, félkövér, aláhúzott, sőt még áthúzott is.

Fontos, hogy ezt se vigyük túlzásba. Ha valamit szeretnénk kihangsúlyozni, azt ne fékövér vagy aláhúzott -esetleg nagybetű- segítségével tegyük meg, hanem próbáljuk meg úgy alakítani aszöveg tartalmát, hogy egyértelműen érezhető legyen a nyomatékosítás.

•        Harmadik lépés

Ha minden külsőséges dologgal elkészültél olvasd át a szöveget és tegyél hozzá plusz dolgokat –melyeket eddig nem írtál bele, most rajta a sor-, amilyen hibák eddig elkerülték a figyelmedet javítsd ki, ne maradjon benne elírás! Itt az utolsó simítások ideje, végezd el az utólag formázás utolsó lépéseit és győződj meg róla, hogy minden úgy kerül nyilvánosságra ahogy te szeretetted volna.

Sok olyan hibával találkoztam már, ami egyértelműen elírás, de mivel a szövegszerkesztő helyesnek találta a szót -mondatot-, az író nem olvasta át a szöveget, és figyelmen kívül hagyta a hibát. Lehet, hogy maga a szó helyes, de a szövegkörnyezetébe nem illik bele, így értelmetlen lehet a cselekmény.

•     Negyedik lépés

Végül pedig adj egy címet a bejegyzésnek, majd tedd közzé. Ellenőrizd utoljára, hogy minden úgy került-e ki, mint ahogy elképzelted. Mindez előtt használhatod, az előnézetet. Nincs más hátra, mint várni a visszajelzéseket, megjegyzéseket.

A bejegyzés címét érdemes frappánsan megfogalmazni, ezért is gondolom ezt a pontot a végére, ugyanis ha elkezded megfogalmazni a gondolatmenetedet, még nem tisztázódott benned, hogy konkrétan mit is szeretnél, ezért a cím eltérhet a történet tartalmától Viszont, ha később írsz címet akkor már tudod mihez viszonyítani.

Úgy éreztem nincs szükség hosszú cikkre, nem is lett az, viszont szerettem volna egy vélemény formájában megnyilvánulni. 

Hogyan lehet szöveget formázni Word nélkül? 

Nem szükséges a szövegszerkesztő egy bejegyzés létrehozásához, elég ha megfelelően használjuk a Blogger által szolgáltatott lehetőségeket. Természetesen több lehetőség rejlik egy célra specializálódott szerkesztő használatában, én mostanában már azt használom. Ugyanakkor a blogolásom első szakaszában csak ezt a módszert hasznosítottam.
Végezetül pedig megemlíteném, hogy az itt használt hibajavító nem mindig pontos, nem bízz meg benne! Ha van olyan szó amelyiknek leírásában nem vagy biztos, inkább járj utána. 

Renee J.

Bemutatkozás - Lexie

Sziasztok! 

Először is, szeretném megköszönni a bizalmat, hogy bevettek egy ilyen nívós blogba a lányok. Hálás vagyok érte!

Mit is kell rólam tudni...? 

Tizenöt éves, szeleburdi, minden-lében-kanál leányzó vagyok, aki szeret mindig mindenről tudni. Ezen két rossz tulajdonságomon felül elég sok jó is van, legalábbis remélem. Talán a türelem a legnagyobb erényem (...)

Szeretek zongorázni, írni, olvasni és horgászni. (Meglepő, de mit vártatok tőlem?) Van egy kutyám, Rocky, aki áprilisban lesz két éves. Azt hiszem ennyi, idővel úgyis megismertek :)

Miért is vagyok itt...?

Főképp fejléceket, és könyvborítókat fogok csinálni, időnként egy-egy teljes design átalakítást is megejtek. Remélem elégedett lesz mindenki a munkámmal.

Néhány általam készített fejléc/könyvborító:

A fejléceket el lehet vinni egy komment áráért :) 

vihető :)

vihető :)

vihető :)

Ölel Mindenkit,

Lexie xx.

Újragondolt irodalom házi - LisBeth

Kedveseim!

Ebben a bejegyzésben a legutóbbi irodalom házimat hoztam el nektek. A mi tanárnők általában érdekes, illetve nem hétköznapi feladatokkal szokott ellátni minket. Nemrég például egy verset kellett írni az Én Magyarországom címmel, most pedig, papírra kellett vetnünk, hogy szerintünk mi célunk van az életben. Ezt az irományomat meg is osztanám veletek.:)

Mi az életcélom?

Amint csütörtökön hazafelé rohantam, mondván, rengeteg a dolgom, s a tanulnivalóm, hirtelen lelassítottam és eszembe jutott, hogy még csak fél egy van, akkor mégis hova sietek?

Az idő a legnagyobb ellenségünk, hiszen mindenki siet valahova.

Van, aki találkozóra, vagy éppen egy előadásra rohan, míg mások minél gyorsabban szeretnének felnőni és megtapasztalni a nagybetűs életet.

A gyerekek a játszótérre, az állatok ösztönösen az étel után szaladnak, a felnőttek pedig sietősen próbálják utolérni önmagukat.

A teendők sora végtelen, ellentétben az idővel.

Egyszer mindenkinek lejár az ideje, és én szeretném azt mondani, hogy véghezvittem több dolgot is az életem során, akár apróságokat, mint például: megtanultam nem harcolni az idővel, hanem együttműködni vele, segítettem másokon, vagy egyszerűen csak boldogságot vittem az emberek életébe, s ezzel talán, még ha láthatatlan módon is, de hozzájárultam egy jobb világ megvalósulásához.

Szerintem fontos lenne az, hogy az emberek néha, akár egy-egy perc erejéig, lelassítsanak és észrevegyék, mennyi mindenről lemaradnak, ha folytonos sietésben élik le az éveiket.

Vannak soha vissza nem tértő pillanatok, melyeket meg kellene ragadni és elraktározni örökre a szívünkben.

Minden nap elmegyek a nagykörúton ugyanazon butikok, boltok mellett, s a százból tízet, ha fel tudnék sorolni.

Sajnos nem figyelek eléggé a környezetemre, és szerintem ezzel szinte minden ember így van.

Meg szeretnék tanulni nyitott szemmel járni, hiszen az életnek akkor van értelme, ha figyelünk önmagunkra, másokra és a minket körbevevő tényezőkre is egyaránt.

A világ tele van figyelmetlen emberekkel, manapság már lassan az a különös, ha valaki figyel ránk és törődik velünk.

Szeretnék egy olyan ember lenni, akiről azt gondolják: „Nahát, Ő tényleg figyelt rám!”

Az élet múlandó, szeretném kihasználni az eltöltött perceket, s olyan élményekkel gazdagítani magam, melyek segítséget fognak nyújtani az elkövetkezendő éveimben.

Hogy tetszett a fogalmazás, illetve Nektek mi az életcélotok?:)

Sok puszi és ölelés,
Lis

Könyvajánló - LisBeth

Kedveseim!

Nagyon gyorsan érkeztem meg a következő bejegyzéssel, melynek megvannak a maga okai, amit lejjebb meg is találtok.:)

A szürke ötven árnyalata

Eredeti címe: Fifty shades of grey – trilogy

Író: E.L. James

Fordító: Tótisz András

Ár: 4000 Ft

Leírás: Az erotikus, mulattató és mélyen megindító Ötven árnyalat-trilógia olyan történet, amely hatalmába keríti és birtokba veszi olvasóját, azután mindig vele marad.

Amikor Anastasia Steele, az irodalom szakos egyetemi hallgató interjút készít Christian Grey-jel, az ifjú vállalkozóval, gyönyörű, okos és ijesztő férfival találja szemben magát.

A nem e világban élő és ártatlan Ana megretten, amikor ráébred, hogy akarja ezt a férfit, és annak rejtélyes tartózkodása ellenére kétségbeesetten próbál közelebb kerülni hozzá.

Grey, aki képtelen ellenállni Ana csendes szépségének, eszének és független szellemének, elismeri, hogy ő is akarja a lányt, de a saját feltételei szerint.

Ana, akit egyszerre ijeszt és izgat Grey szokatlan szexuális ízlése, habozik.

Greyt minden sikere - multinacionális vállalkozásai, hatalmas vagyona, szerető családja - ellenére démonok gyötrik és az önuralom kényszere emészti.

Amikor a pár vakmerő, szenvedélyes viszonyba kezd, Ana fölfedezi Grey titkait és tulajdon, sötét vágyait.

Személyes vélemény:

Remélem, hogy a cím nem rémített mindenkit el a könyvajánló elolvasásától.

Tudom, hogy mostanában minden e könyv, illetve a leendő film körül forog, de nem tudtam elmenni egy kihagyhatatlan ajánlat mellett, aminek a következménye az lett, hogy nálam is kitört a „szürke ötven árnyalata” láz (az elején).

A kihagyhatatlan ajánlat: az Ulpius könyvesbolt-lánc országszerte kihirdette a hónap könyvét, melyet A szürke ötven árnyalata kapott meg, s ennek köszönhetően a 4000 Ft-os ár lecsökkent 999 Ft-ra.

Gondoltam, hogy 1000 forintért mit veszítetek, így beneveztem a könyvre.

Szkeptikusan álltam a dolgokhoz, mert nem vagyok az a típus, akinek minden tetszik, amit a nagyközönség istenít.

A kezdés nem volt annyira érdekes, de hát nem sok történet kezdődik igazán izgalmasan.

A második fejezetre már teljesen belefeledkezve olvastam a sorokat, s csak azt vártam, hogy minél gyorsabban és gyorsabban történjenek az események.

A szereplőket tökéletesen írja le E.L James, bár a helyszínleírás eddig nem volt számomra a legmegfogóbb, de az író fantáziája elfeledteti ezt az aprócska hibát.

Engem mindig is izgalommal töltöttek el az olyan történetek, melyekben a főszereplőknek nem teljesen egyenes út vezet egymáshoz és a boldogsághoz.

Ez a könyv egy remek alternatívája ennek a kapcsolattípusnak.

Azonban mindenki tudja, hogy ez a könyv valójában egy modern-kori felvilágosító történet, akár fiatalok számára. 

Ennek fényében a könyv felétől számomra lejjebb apadt a kezdeti lelkesedés, hiszen nem vagyok teljes mértékben érdekelt egy olyan könyvben, mely 4-5 oldalanként újra és újra taglalja miként szeretkezik két teljesen különböző habitusú ember.

Összességében: egyszer olvasható könyv, egy olyan író tollából, aki szerintem sokkal többre lenne képes és nem mellesleg 1000 forintért továbbra is érdemesnek tartom megvenni, hiszen mindenképpen egy új élménnyel fogtok gazdagodni és talán jobb véleménnyel lesztek a könyvről nálam.

Várom a véleményeteket a könyvről!:)

Sok puszi és ölelés,

Lis

Új név! - Fantasy Girl (Renee J.)

Renee J.

Miért pont Renee J. ?

„Renee” jelentése: Számomra a kifinomultságot és az előkelőséget jelenti, valamint legkedvesebb országon Franciaország, azon belül is Párizs. Jártam már ott, s az addig ott töltött idő alatt foglalkoztam a hegedűművészet rejtelmeivel, s ez a legelső szó, ami eszembe jut minderről, „Renee”. Nem maga a szó jelentése miatt, csupán a francia eredete.

„J.” jelentése: A J., maga a Juliette jelentése, ami viszont olasz származású név. Olaszországba minden nyáron ellátogatunk szűk családi körben. Ez a név ott igen elterjedt, pont ezért választottam ennek rövidített változatát. Egy másik megközelítésből viszont a J. jelentheti a Jonah nevet is, mely a legelső történetem főszereplőjének vezetékneve volt, ezért is élnék azzal a lehetőséggel, hogy ezt használjam blogger-név ként.  

Nehézségek

Minden ezzel járó nehézséggel tisztában vagyok, ezért is esett nehezemre meghozni a döntést, viszont nem igazán tetszett a Fantasy Girl megnevezés. Ezt a nevet még a regisztráláskor kényszerültem beírni, s mint utólag kiderült, elhamarkodott döntés volt.

Úgy döntöttem, hogy az eddig közzétett bejegyzéseket megváltoztatom mindenféle félreértés elkerülése végett. Részben ezért is fogalmaztam meg a bejegyzést. 

Aki kritikáját Fantasy Girl-től –azaz tőlem- kérte, a rendelés elkészítését természetesen továbbra is fent tartom!

Minden Fantasy Girl néven megjelent tartalom továbbra is engem illet!

4. kritika - Fantasy Girl (Renee J.)

G. Yepp
Elhagyva
„Ha az élet egy világkörüli turnét ád”

Kinézet

Fejléc: Ha minden igaz, a fejléc nem saját készítésű, úgy gondolom az alapra helyezett szereplőkön kívül minden más munkája –de ha nem így van, javíts ki, hisz a blogon csak az „átalakítva” megjegyzés árulkodik minderről. Az alap szép munka, színek is teljes mértékben összhangban vannak, bár a sok textúra elveszi a figyelmet a szereplőről, erre kitűnő megoldás lenne, ha a fejléc alapja valamennyivel világosabb lenne, s csak a szereplő maradna sötétebb. Viszont, én személy szerint más képek helyeztem volna el a főszereplőről, nem találom igazán előnyösnek. Ami azt illeti, a szereplő elhelyezésével viszont semmi probléma sincs, eggyé válik a fejléccel, ami miatt nincs png hatása. Valamint a felírat is elég hanyagul lett ráhelyezve, nem igazán tudok kiigazodni rajta. A fejléc széleinek lekerekítése különlegesebbé teheti az összhatást, de szerintem így is megállja a helyét, nincs szükség azonnali változtatásokra. Apró észrevételként megemlítenénk, hogy a fejléc minősége némileg szembeötlő, nem tudom, hogy az alap nagy illetve kicsi volt-e, de a mostani megnyilvánulás szerint a méretén Te –esetleg az előtted használatba vevő- változtattál az átalakítás során.

Design: A sablon nagyon jó választás, a színek is harmonizálnak, ám én túl kicsinek találom az arányokat. Ezt érts úgy, hogy a külső háttér sokkal nagyobb terjedelmű, mint maga a bejegyzéseknek, moduloknak szánt terület. Ebből kifolyólag a szövegek betűmérete is elég apró, különösen a modulok címe. Ugyanakkor ennek betűtípusa sem igazán illik a sablonhoz, s szövege is lehetne kevert szín. A bejegyzés címének betűtípusa sem a legmegfelelőbb, az ilyen témájú betűtípust hívom „komolytalannak”. Ezzel a megnevezéssel arra kívánok utalni, hogy néhány kezdetleges blog kinézetén eluralkodik a kacifántosabbnál-kacifántosabb betűtípus, amiről egyszerűen csak az imént említett a megnevezés jut eszembe.Úgy éreztem a favinconként szolgáló fénykép nem a legmegfelelőbb. Rengetegen esnek abba a hibába, hogy egy olyan képet helyeznek el, aminek hátterében elvész a szereplő, az arca –sőt, még alakja is- felismerhetetlenné válik. Érdemes lenne egy olyan fotót választani, ahol a háttér egyszínű, és emiatt a szereplő alakja is szépen kirajzolódik.

Történet

Prológus: Nos, a prológus elolvasása előtt első gondolatom arra késztetett, hogy fanfictionná könyveljem el a történetet. Ennek oka elsősorban a tömérdek –konkrétan- One Direction fanfiction. A rengeteg ilyesfajta történet miatt akaratom ellenére is alábbhagy az elvárásom, és kevésbé szánom rá magam az elolvasásra. De, mivel nem hagyatkozhatok teljes mértékben a megérzéseimre, belekezdtem az első felkerült bejegyzés olvasásába. Ami azt illeti a főszereplő elmerengése megszokott egy prológus olvasása során, az én elképzelésim is ezt tükrözik, ám számomra most már ebbe nem fér bele a párbeszéd. Nem állítom, hogy a prológus fogalma magába foglalja, hogy csak elvont gondolkozás megengedett, de sokkalta jobb kezdésnek tartom. Nem baj az, ha belecsempésszük a családi hátteret –mint ahogy te tetted-, viszont nem kellett volna ennyi elsietni. Mivel ez egy bevezetés sokkal mélyebb értelmű információkat is megfogalmazhattál volna, és nem az lenne az első gondolata az olvasónak, hogy nagy léptekben átrohantál a részleteken. 

Szöveg: Ami elsőként szöget ütött a fejembe, az a történethez fűzött megjegyzéseken alapult. Példának okáért megemlíteném az egyébként szó használatát. Nincs azzal eget rengető probléma, ha valaki mellékes megemlítéseket tesz, de azt nem előnyös összekötött szöveg formájában megtenni. Ha kötőjellel elválasztod a szövegtől sokkal értelmezhetőbbé válik, s ennek eredményeképp az olvasó sem veszíti el a fonalat. Ezzel kapcsolatban a folytatásban viszont fellépett a számomra túl sok két kötőjel közzé tett megjegyzés. Ezeknek arányát viszont próbáld meg csökkenti, s valamilyen módon –akár egy külön mondatba foglalva- utalj rá.A második észrevételem pedig, hogy a mondataid néha túl hosszúak, máskor pedig halmozott tőmondatokat hagysz magad után. Ha egy mondat hosszúra sikeredik, nyugodtan elválaszthatod őket külön-külön mondattá, de viszont ha rövidnek érzed őket nyugodtan összekötheted néhány vessző segítségével, -ám ezekkel sem szabad túlzásokba esni!

Helyesírás: Ehhez a külön ponthoz megjegyzést nem lenne értelme megfogalmazni, hisz nem vettem észre, hogy bármi probléma lenne a helyesírásoddal. A névutók írása is megfelelő, ám néhol vesszőhibákat észleltem, de ez természetesen mindenkivel megesik, főleg, hogy a szövegszerkesztő mostanság már igényeli a vesszőt -oda is ahová nem lenne szükséges.

Fogalmazás: A fogalmazásoddal semmi szemet szúró probléma nincs, szépen választékosan írod le az eseményeket, viszont itt is megemlíteném, hogy a „Kevesebb néha több.” Tudom, hogy fontos a választékos szókincs és a pontos megfogalmazás, de rengeteg kifinomult szó egymást követően egyre inkább unalmassá teheti magát a történetet. Ha megpróbálsz belemélyedni a részletekbe sokkal kellemesebben olvasható alakulhat belőle. Ugyanakkor az elmerengést sem szükséges túlzásba vinni, épp elég ha párbeszéd helyett inkább megfogalmazod a szereplő mondandóját, érzéseit.

Cselekmény: Maga a cselekmény nem tipikusan sablonos, viszont néhány elem megszokott a Blogspot világában; példának okáért az a bizonyos bál, szemét fiú és iskola. Ebből természetesen kilehet hozni a legjobbakat, és észrevehetetlenné tenni az efféle dolgokat, s ha ügyesen mozgatod a szálakat akkor senki nem fogja azt gondolni, hogy a történet lopáson alapult. Merj játszani a gondolataiddal, valósítsd meg őket és ne félj kockáztatni! Egy történetben a fordulópontok a legizgalmasabbak, legyél kiszámíthatatlan, de ugyanakkor tudd mit akarsz kihozni a történetből és akkor sokkal összeszedettebb hatása lesz. 

Kritika - LisBeth

Elhagyva – G.Yepp

Kinézet és az első benyomás a blogról:

Fejléc: sajnos nem igazán nyerte el a tetszésemet a fejléced. Számomra túl lila és mozgalmas az egész. Ha ránézek, akkor a háttér, s a sok textúra elveszi a figyelmem az igazi lényegről, mégpedig a főszereplőről.

Design: a blogod témája jó, a színek is tetszenek, jól harmonizálnak egymással. A bejegyzés háttérszínét azonban halványabb lilára váltanám, ezzel maga a fejezet is jobban kiugrana a honlapodon és könnyebben olvashatóvá tennéd őket.

Fülszöveg: először is a legszembetűnőbb a sok szóismétlés volt, próbálj meg a „világ” szóra szinonimát találni (ha nincs ötleted, akkor a Google mindig a segítségedre lesz).

A tartalmát tekintve jó, de nem tökéletes, ha csak ezt a rövidke bevezetőt olvasom el, akkor nem hajt a vágy, hogy elolvassam a történetedet.

Próbáld meg objektíven elolvasni ezt a pici részt, s rájössz, hogy izgalmasabb szófordulatokkal/mondatokkal, mennyivel többet ki lehetne belőle hozni.

Személy szerint az „Információk” részt felcserélném az „Oldalak” résszel, hiszen az fontosabb, hogy megtaláljam a szereplőket vagy a fejezeteket, annál, mikor lesz újabb rész.

Szereplők: őszintén nagyon meglepődtem, amikor Nina Dobrev képéhez magyar nevet láttam társítva, de ezzel nincsen semmi baj!

Ehhez a részhez még csak annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy esztétikusabban mutatna, ha a szövegeket a képhez képest középre igazítanád.

Trailer: nagyon kis jól sikerült előzetes lett, gratulálok hozzá! J Én nem feltétlen ezt a zenét választottam volna, valamint egy picivel több leírást tehettél volna bele, hogy jobban bemutasd a leendő olvasóidnak a történetet, de ezektől eltekintve rendben volt.

Összességében: a fejléc nem a legelragadóbb, s megeshet, hogy ha valakinek csak a kinézet fontos, nem olvas bele a blogodba, ezért tanácsolnám, hogy (akár a szerkesztő társaimtól) kérj egy új fejlécet, mely jobban tükrözi a történeted.

Értékelés: 8/10

Történet:

Előre is bocsánatot kérek, hogy nem lesz egy terjedelmes kritika a fejezetszámokat tekintve.

Már a prológusban szemet szúrt, hogy szinte egyáltalán nem tagolod a hosszú „elmélkedő”, illetve leíró részeket, és ez hiba. Pár sorköz (enter) beütésével sokkal kellemesebb lenne a bejegyzéseidre ránézni. Szellősebbek lennének a fejezeteid, s egy picivel hosszabbnak is hatnának.

„Nos, minden a születésemkor kezdődött. Édesanyám hosszú óránkon keresztül vajúdott, de a szülés során komplikációk merültek föl. A petevezeték a nyakam köré csavarodott, elzárva ezzel a légcsőnyílásomat, amelynek következtében nem jutott levegőhöz agyam és a tüdőm. Azonnal el kellett vágni a vezetéket, ami sikeresen meg is történt, így én túléltem. Viszont anyu már nem. Belehalt abba, hogy életet adott nekem. Édesapám végleg összeroppant. Teljes szívéből szerette az anyámat és a tudat, hogy ő miattam halt meg, megőrjítette. Nem tudta elviselni a jelenlétemet. Azt, hogy egyáltalán létezem. Képtelen lett volna felnevelni, ezért az örökbe adás mellett döntött. Ami valószínűleg meg is történt volna, ha a húga nem könyörög neki. Szilvia néni meddő volt, egyedülálló és magányos. Vágyott egy gyermekre, apámnak pedig megesett rajta a szíve. Miután jogi úton aláírták a papírokat, törvényesen is ő lett a hivatalos gyámom. Persze hamar kiderült, hogy a gyereknevelés bizony nem piskóta. Hat éven keresztül kínlódott velem, míg végül ő is feladta. Így hamarosan már az árvaház falai között találtam magam. Miután már másodjára hagytak el, a második ember szabadult meg tőlem nem reménykedtem, hogy bárkinek is kellenék. És így is lett. Négy hónappal ezelőttig.”

Tagolásokkal tarkítva így nézne ki:

„Nos, minden a születésemkor kezdődött.

Édesanyám hosszú óránkon keresztül vajúdott, de a szülés során komplikációk merültek föl.

A petevezeték a nyakam köré csavarodott, elzárva ezzel a légcsőnyílásomat, amelynek következtében nem jutott levegőhöz agyam és a tüdőm.

Azonnal el kellett vágni a vezetéket, ami sikeresen meg is történt, így én túléltem.

Viszont anyu már nem. Belehalt abba, hogy életet adott nekem.

Édesapám végleg összeroppant. Teljes szívéből szerette az anyámat és a tudat, hogy ő miattam halt meg, megőrjítette. Nem tudta elviselni a jelenlétemet. Azt, hogy egyáltalán létezem. Képtelen lett volna felnevelni, ezért az örökbe adás mellett döntött. Ami valószínűleg meg is történt volna, ha a húga nem könyörög neki.

Szilvia néni meddő volt, egyedülálló és magányos. Vágyott egy gyermekre, apámnak pedig megesett rajta a szíve. Miután jogi úton aláírták a papírokat, törvényesen is ő lett a hivatalos gyámom.

Persze hamar kiderült, hogy a gyereknevelés bizony nem piskóta. Hat éven keresztül kínlódott velem, míg végül ő is feladta.

Így hamarosan már az árvaház falai között találtam magam.

Miután már másodjára hagytak el, a második ember szabadult meg tőlem nem reménykedtem, hogy bárkinek is kellenék. És így is lett. Négy hónappal ezelőttig.”

A kevéske bejegyzés miatt nem tudtam sok mindent kialakítani magamban a történetről.

Nekem eddig egy átlagos sztorinak tűnik, persze ez a későbbiekben megváltozhat.

Jól használod a szavakat, a fogalmazásod kellemes, tetszenek a karakterleírásaid, nyelvtani hibákat csak elvétve találtam, de ez bárkivel megesik, még a legjobbakkal is.

Biztos vagyok benne, hogy van fantáziád, s remélem, ki is bontakoztatod majd az elkövetkezendő időkben, hiszen csak egy egyedi bloggal lehet igazán sikeres az ember.

Összességében: jól fogalmazol, valamint a kedves személyiségeddel teljesen megfogod az olvasókat. Szerintem az alaptörténetből rengeteget ki fogsz majd tudni hozni, csak ne félj játszani a szavakkal (és a térközökkel).

Értékelés: 10/8

Összesen: 20/16

További sikeres blogírást kívánok,

Lis