Kritikák - LisBeth

Vicky Bloomy – Végtelen

Történet:

Prológus: már az első mondatoknál szemet szúrt pár nyelvtani hiba. A „hogy”, „mint”, „amikor”, „mikor” szavak előtt mindig vessző van.

„Ő volt az egyik legmenőbb fiú a suliba.” – Ez esetben a suli szó a hol kérdésre válaszolva „suliban” lehet.

Igekötős igéket egybe írjuk, ha az igekötő az ige előtt áll, valamint az indulatszavak után vessző van tehát:

„Na mindegy, péntek délután lesz egy koncert. El jössz?”

A fenti mondat így hangzana helyesen:

„Na, mindegy, pénteken délután lesz egy koncert. Eljössz?”

A prológushoz történeti szempontból annyit tudnék fűzni, hogy engem nem csigázott fel eszeveszettül, hogy alig várjam az első fejezetet. Átlagosabbnak mondanám, de még bármi lehet belőle, csak ne félj használni a fantáziádat.

Nem kell több felkiáltó jelet használnod, hogy kellőképpen hangsúlyozd a mondanivalód súlyát.

„- Hahó! Anya, apa!!! - kiáltottam a hatalmas világba, de senki sem felelt.”

Hiszen ebből a mondatból, a felkiáltójelek lehagyásával is, kiderül, hogy kiált a szereplőd.

„Előtte pedig el ne felejtsd meg csinálni a házid!!!!!” – ehhez ugyanaz a hozzáfűznivalóm, mint az előbbihez, nem kell öt felkiáltó jel, elég egy.

Számomra egy kicsit gyorsan haladnak az események, hogy egyik napról a másikra megcsókolják egymást, bár lehet, hogy csak én vagyok ilyen „konzervatív”.

Már hat fejezetet írtál a blogodra, de valahogy egy kis plusz hiányzik belőle, ami kiemelné az irományodat a tömeg közül. Sokkal több sikered lenne, ha belefűznél izgalmasabb részeket, váratlan eseményeket, fordulatokat.

Olvass könyveket és észrevétlenül is javulni fog a szókincsed, nyelvtani hibáid is.

A tőmondatokat, ha vesszővel összevonnád, mindjárt kellemesebb összhatást keltenének.

Látszik, ahogy a történetben haladunk előre, hogy sokat javult az írásmódod, ahogyan a mondatokat összeállítod, illetve a tőmondatok is jobban a háttérbe szorultak. 

Mindenképpen bizton állítom, hogy még pár fejezet és sokkal, de sokkal jobban fogsz írni, ezáltal több lesz az olvasód is.

*Tudom, hogy nem kértél a kinézetre kritikát, ezért csak annyit jegyeznék meg, hogy ha világosabb szürkére változtatnád a bejegyzések színét, sokkal olvashatóbb lenne.*

Összességében: ha kijavítod a nyelvtani hibákat, sokkal színvonalasabb lesz a blogod, ne félj fordulatokat vinni a történetedbe, hiszen egy olvasót csak izgalmas dolgokkal lehet megfogni.

Értékelés: 10/7

Párdi Anna, Sipos Laura – Huszonöt fényév

Kinézet és első benyomás a blogról:

Be kell vallanom őszintén, hogy az első benyomásom a blogotokról nem volt valami pozitív. A fejlécetek, s a design-otok sem nyerte el nagyon a tetszésemet.

Fejléc: túl mozgalmasnak találom az egészet, nincs rajta egy „központ”, ami a fejléc legfontosabb része. Kicsit kusza számomra a kép.

Több hiányossággal találtam szemben magam, amint letekertem az oldalsávot nézve a honlapotokon: nincsen menü, sem trailer, sem szereplő oldal.

Szerintem a menü, ahol megtaláljuk a fejezeteket, a szereplőket, trailert (stb.) fontos, hiszen ide van összegyűjtve egy kupacba az „információtömeg”, melyek érdeklik az újonnan blogotokra csöppent embereket.

Szereplő rész elhanyagolhatatlan egy blogon, hiszen ott megtudjuk, hogyan hívják az egyes karaktereket, hogyan néznek ki, s esetleg egyéb fontosabb információt is át tudtok nyújtani vele a leendő olvasók számára.

Mostanában a trailer is fontos eleme lett a blogoknak. Ebben megismerhetjük, hogy milyen lesz az adott történet és eldönthetjük, tetszik-e vagy, sem, olvasni fogjuk-e a blogot, vagy sem.

Első pillantásra az is hiányzott, hogy nincsen meg az információs részleg, ahol leírjátok milyen gyakoriak a fejezetek. Később rájöttem, hogy ezt nem az oldalsávban, hanem a fejléc alatti sávban kell keresnem. (Szerintem ezt tanácsosabb az oldalsávba áthelyezni, mert ott fent, ahol most van, nagyon elveszik a fejléc és a háttér világában.)

„A történetről röviden”  modul nem rossz, de ketten írjátok a blogot, ezért szerintem a megfogalmazásban is többes számot kellene használnotok.

A „Hírek/általános résznél azt írjátok, hogy nem követeltek sem megjegyzést, feliratkozást, pipákat, ezzel szemben meg a „A történetről röviden”-ben kéritek, hogy iratkozzanak fel, pipáljanak, és írjanak megjegyzést az olvasók. Valamint, amikor olvasni kezdtem a blogot Anna, azt írtad, hogy akkor hozol fejezetet, ha az olvasók kommentelnek. Számomra ez eléggé ellentmondásos.

A fejezetes résznél az utolsó fejezet sorszámként van írva (harmadik), míg a többi tőszámként (egy, kettő), gondolom ez csak véletlen hiba.

Ez a csillámos egér-dolog kicsit zavaró, legalábbis nekem, én ezt kivenném.

Összességében: szerintem cseréljétek le a fejlécet és akár a design-t is, szerkesztőtársaimnak bármikor írhattok ez ügyben, ha gondoljátok. Ha az említett modulokat hozzáadjátok, akkor minden tökéletes lesz!

Értékelés: 10/6

Történet:

A prológus elolvasása előtt azt gondoltam, nem biztos, hogy olyan egyedi lesz a történetetek, mint ahogyan Ti azt állítjátok, de kellemesen csalódtam.

Prológus: első gondolatom az volt, hogy nagyon jó, Anna. Bár egy picit zavaróak a tőmondataid, amit simán vesszőkkel össze tudnál vonni, s egyből kellemesebb lenne a végeredmény. A bevezető igazából tetszik, a fogalmazásod egyedi, az alapsztori sem tűnik hétköznapinak, ahogy írjátok.

Nyelvtanilag nincs hiba, aminek nagyon örülök, mert a legtöbb blognál ez elég kritikus szokott lenni, de nem nálatok! Néhány extra hosszú mondattól eltekintve minden rendben van.

A bejegyzéseket jól tagolod, nem folyik össze, ugyanakkor nincs is túl sok sorköz, tökéletes.

Laura, szerintem semmivel sem vagy tehetségtelenebb író Annánál. Te is, ahogy Ő is, jól írsz, nem találtam nálad sem feltűnő szóismétléseket, nyelvtani hibákat.

Jól írsz, a fantáziád ott van a helyén, a Te fogalmazásmódod is tetszik, szóval nincs miért aggódnod, vagy gyengébbnek érezned magad.

Nem tudok mit hozzáfűzni a történetekhez, hiszen nincs hiba benne.

Összességében: az eddigi rövid terjedelem miatt csak annyit tudod mondani, hogy jó történetetek, minden rendben van vele. Csak így tovább.

Értékelés: 10/10

Összesen: 20/16

További sikeres blogolást kívánok mindhármótoknak,
Lis