Kritikák - LisBeth

Nikol – Emberi farkas

Kinézet és első benyomás a blogról:

Akárhogy nézem, nem igazán tetszik a fejléced. Túl sok kép lett összemosva, például a lépcsőt és a kerítést teljesen elhagynám, valamint a kép alsó részén lévő utcával is hasonlóképp cselekednék. Azaz elgondolás tetszene, hogy a két fontos szereplő a fejléc két szélén van, de a megvalósítással nem értek egyet, mert a farkas fél feje látszik csak, míg Kaya-nak az egész. Szebb lenne, ha egységes lenne, vagy mindkettőnek legyen benne az egész feje, vagy csak a fele, de ne így.

A design egyszerű, amivel nincs baj, de Chat-boxot és fülszöveget mindenképpen ajánlanék kitételre. Chat azért jó, mert olyan emberektől is kaphatsz visszajelzést, akik nem regisztrált tagok, hiszen megjegyzést csak regisztrációval lehet tenni. A fülszöveg pedig azért fontos, hogy a leendő olvasóid, ide tévedő emberek megtudják, miről is szól a blog részletesebben (hiszen annyit látnak, hogy valami farkasemberes lesz).

Nem igazán tudok egyébről véleményt formálni, hiszen trailer sincsen, ahogy könyvborító sem.

Összességében: előbb tanácsolt modulok kitételével jól járnál, mert így nem csak, nem tudunk meg semmit az irományodról, de még üresnek is hat a design.

Értékelés: 10/6.5

Történet:

                                           

Leírás híján úgy vágtam bele a történetbe, hogy „valami farkasos”, de az első pár mondattal sikerült meglepned.

Már a prológusnál jól látszott, hogy a fogalmazásod nagyon szép. Megragadod a részleteket, de pont annyira amennyire kell. Az olvasót belevonod a táj és emberleírásokkal a történetbe, amiért hatalmas plusz pont jár.

Egy csiszolatlan gyémánt vagy, s szinte hibátlanok a fejezetek, pár szóismétléstől és a tőmondatoktól eltekintve.

„A madarak csicseregtek a fák ágain, a nap gyönyörűen sütött, csak néha takarta el egy-egy kósza bárányfelhő. A gyerekek kint játszottak a fa kerítéssel elkerített játszótéren, a szülők pedig mosolyogva figyelték őket a padról. Egyedül egy kislány volt kivétel, aki nem a kerítés biztonságos falai között játszott, hanem mellette.”

Szóismétlések elkerülés végett a gyerekek akár játszhattak volna vaskerítés mellett, itt meg is jegyezném azt, hogy a „fa kerítés” helyesen írva egybe lenne – fakerítés. Ebben az esetben a második „játszik” ige helyett „az el van foglalva” is jó lenne, valamint a kerítést is szépen ki lehet kerülni a következőképp:

„Egyedül egy kislány volt kivétel, aki nem az elkerített részen volt elfoglalva, hanem amellett.” – így mindkét problémás tényezőt el lehetne hárítani.

„Úgy éjjel fél egy körül járhatott az idő, a házban már mindenki aludt, csak én ültem az ablakomban és néztem a zord időt. Ehhez hasonló időben soha nem tudok aludni, a sok hang nem hagyja nyugodni érzékeny hallásomat.”

Szóismétlések, próbáld meg a fejezetedet többször figyelmesen átolvasni, segíthet az aprócska hibák kiküszöbölésében.

Egy kicsit faramuci ez a mondat: „Nem úgy tűnt, mintha lassítani akarna.” – inkább írd úgy, hogy „nem tűnt úgy, […]”.

A további tanácsom az lenne, hogy sorkizárttá változtasd a szöveget, úgy rendezettebben néz ki, és a bejegyzésekre is jobb lesz ránézni.

„Titokzatos, nem beszélt velem sokat akárhogyan is közeledtem hozzá, már-már ijesztően izzottak.” – nem értem ezt a mondatot, vagyis inkább az utolsó szót.

A történeted alapja nem a legegyedibb, de a fogalmazásoddal a sajátoddá teszed. Szépen írsz, a leírások az ujjadban vannak, már csak az apró hibákat kell kiküszöbölni. Fent már említést tettem a tőmondataidról, amik eddig végig kisérték ezt a két részt, ha párat belőlük összevonsz, akkor szinte profi lesz az irományod.

Összességében: csak azért kötekedtem ennyit, mert nagyon siker-várományos a blogod, s szerettem volna, ha tényleg tökéletessé tudod magadnak formálni. A leírt hibák is tényleg apróak, amik csak egy picit veszik le a fényét a történetednek.

Értékelés: 10/9

Összesen: 20/15.5

Origin M. – Casimira

Kinézet és első benyomás a blogról:

A fejléced első pillantásra tökéletes, ám, amikor el kezdtem tanulmányozni, számomra akadtak problémák, már ha ezeket lehet annak nevezni.

Az egész grafikus, ami csodálatos, kivéve a lányt a közepén. Ez lenne az első olyan dolog, amin megakadt a szemem, hogy miért?! Nekem nem illik ebbe a rajzolt képbe egy igazi, tehát ezt mindenképpen átváltoztatnám. Nagyszerű a varjak-rózsák kompozíciója, hatalmas pacsi. Nehezen, de azért észrevehető, hogy próbáltatok idézeteket/mondatokat elrejteni a fejlécen, kár volt. Alig olvashatóak, nagyon rá kell koncentrálni, ezért értelmét veszti. Az utolsó dolog, hogy nálam pixeles a cím, s ez egyáltalán nem szép (lehet, csak a laptopom mutatja így).

A design egyszerű és egyáltalán nem szép, mármint olyan értelemben gondolom, hogy nem illik a fejléchez, hiszen az utóbb említett elegáns, kifinomult, míg a modulokban semmi könnyedség nincsen. Személy szerint azonnal lecserélném a címeket Comic Sans-ról egy olyanra, ami hasonlít a blog címének a betűtípusához. (A bejegyzések címét is beleértve.)

A kereteket is világosabb szürkére állítanám, mert elég komor a blog alapjáraton is, ne sötétítsük még jobban!

Történet: valószínűleg én leszek az 1000. ember, aki azt mondja neked – jé, Titanic! A fülszöveg tetszett, laza, nem túlcsicsázott, nem szeretnéd görcsösen marasztalni az olvasót 20 feltett költői kérdéssel. Mégis szerintem a legmegkapóbb része az utolsó sor, hogy „mi van azzal a takarítóval?” – kérdeztem én, ez kezd izgalmas lenni. Kíváncsivá tett továbbá az is, hogy vajon a süllyedő hajó az csak egy gif, vagy előre jelzi a történet csúcspontját.

Karakterek: már most imádom a főszereplőt (nyilvánvalóan a takarító-fiút)! Mivel a blogod színvonalasnak tűnik mind kinézetben, és biztos vagyok benne, hogy írásilag is az lesz, felhívnám a figyelmed arra, hogy szebb és rendezettebb lenne a szereplőgárda is, ha fekete-fehér képeket tennél ki róluk, ha már minden egyszínű.

Először azt hittem, hogy a Casimira „hollók” lesznek (valamilyen nyelven), hiszen nagy szerepet kapnak a fejlécen is és a történetben is. Aztán megláttam, hogy ez a leányzó neve, és egy kicsit csalódott voltam. A címed különlegesnek hat, egészen addig, amíg rá nem jön az ember, hogy ez egy név.

Egy aprócska hiba, de lehet csak figyelmetlenség:

„Már nem bántásképp, de a bejárók általában nem...lányok?” – a három pont után (…) szóköz dukál.

Összességében: Naomi-val remek munkát végeztetek, csak így tovább a jövőben is!

Értékelés: 10/8

Történet:

Nekem az olyan blogok a zsánereim, ahol az írópalánták egyből belecsapnak a közepébe, ahogy te is tetted. Az ilyes fajta történetek a legjobbak, hiszen az első pillanattól kezdve a részesei vagyunk az eseményeknek. A leírások jól mennek, bár a környezetismertetést még nem adtál nekünk, ezt ne felejtsd el, hiszen minden jó könyv alapeleme.

„Sírógörcs kerültett, éreztem, ahogy megremeg a lábam és igen nehezére esik megtartani a súlyomat.” – elírtad az aláhúzott szót, kerülgetett.

„Erre rittik egy átkozott hajón kell nyaralnunk!”

Az a „rittik” szavacska (a német tudásommal) eléggé bántja a szememet. Ez egy átvett szó, amit a köznyelvben használunk, de nem tudjuk, hogyan is kellene leírni. Szerintem maradj meg az eredeti formájánál, amit a németek is használnak – richtig.

„Életem első osztálykirándulása egy táborozással kezdődött a városunkhoz közeli tavacskájánál. Két napos kirándulásnak indult, […]”

Szóismétlés, persze, ez legtöbb esetben, mint nálad is figyelmetlenség, mert az egész fejezet során ezt az egyet találtam.

Itt is találtam olyan mondatot, ahol a három pont után (…) nem tettél space-t, ezt ne feledd!

Jace halála szerintem nem a legmegragadóbb, eléggé érzelgős vagyok, de tényleg, mégsem tudott meghatni szegény halála. Talán, ha egy kicsivel jobban bevezettél volna minket abba, hogy utána hogyan érzett Casy, egy gyermeki lélek, hogy fogja fel, hogyan viszi tovább ezt ott helyben.

„Az emlékek hatására sós könnyek áztatták az arcomat, már zokogtam. Soha senkinek nem mondtam el mi történt igazából.”- a „mondta el” után vessző van, hiszen ott egy „hogy” következne, s ennek elhagyásával a vesszőt ugyanúgy meg kell tartani.

- Leléptem a medencéhez, ha kérdezik nem ismerjük egymást és csak, hogy tudd azt kívánom bár egyke lennék[…]”

Kihagytál egy vesszőt ismételten, a „kérdezik” után ki kell tenni, hiszen ott egy „rejtett” „akkor” szó található, a magyarázat ugyan az, mint előbb.

Bizonyára ismered „A nagy Gatsby” című filmet, amiben DiCaprio folyton-folyvást „öreg harcos”-ozott, ez jut mindig az eszembe, amikor Casy apukája „harcos”-nak szólítja a lányát.

Tetszenek az aprócska szóviccek az irományodban, mindenképpen színesebbé varázsolják az egészet.

A nagy „takarító és a szexista Cas” közötti találkozóból hiányoltam Deon bemutatását. Főszereplő lányunknak bizonyára nagyon megtetszetett, kinek ne tetszene egy olyan srác, mint a képen lévő? Szépen leírhattad volna, hogyan nézett ki az ajtónyitást követően.

(Ne felejtsd sorkizártra állítani a bejegyzéseket, hiszen ettől lesz még szebb és rendezettebb a kinézeted!)

Összességében: nagyon régen írtam/mondtam ilyet, de feliratkozom hozzád! Nem tudok ezen, mit magyarázni, várom a folytatást!

Értékelés: 10/9

Összesen: 10/17