Kritikák - LisBeth

Niky Price – Bizalmatlan

Kinézet és első benyomás a blogról:

Nem bántásból, tényleg, de én a helyedben lecserélném a fejléced a design-nal együtt. A fejléc összecsapott és kezdetleges, a figurák homályosak rajta, valamint semmi textúrát nem véltem felfedezni benne. Nem vagyok a híve annak, hogy idézetek kerüljenek a képre, főleg nem ilyen nagy felbontásban. A címről teljes mértékben elvonja a figyelmet, holott az lenne az egyik legfontosabb momentuma a kinézetnek.

Rengeteg tehetséges desginer van már, akik egyaránt készítenek fejlécet, s design-t is, keress egyet és igényelj egy új külsőt, ha rám hallgatsz.

A „Bizalmatlan modulhoz szívem szerint én nem azt az idézetet választanám, hanem az előszóban leírt „történet-összefoglalást”. Sokkal szebb és magával ragadóbb.

„Lucy, nem bízik senkiben és semmiben. Az iskolába bántják, kiközösítik. Egyszóval: az élete szörnyű. Egy napon viszont új diák érkezik a sulijába. A srác figyelmét egyből felkelti Lucy szépsége és visszahúzottsága. De a lány hiába is szereti a fiút, nem mer bízni benne. A szerelmes pár életét gonosz árnyak kísérik.

Vajon esélyes ez a szerelem? Van remény a bizalomra, ha már minden elveszett? Tud szeretni egy érzéketlen?”

Igazából nem tudok mit hozzáfűzni ehhez a részhez.

Összességében: tanácsolnék a teljesen új kinézetet.

Értékelés: 10/5

Történet:

„De valahogy hiába is tudják a szülők -ha tudják-, akkor sem veszik komolyan az ilyesmiket.”

A gondolatjelek előtt, minden esetben, szóköz van. Tehát „De valahogy hiába is tudják a szülők – ha tudják –, […]”

Elég sok, sőt mondhatni rengeteg tőmondatod van. Próbáld meg ezeket a minimumra csökkenteni, s hosszabb leíró-mondatokat alkalmazni, számos esetben az is megteszi, ha csak egy vesszőt szúrsz be egy pont helyett. Továbbá figyelj a pár szóismétlésre, hogy ne legyen több belőle, valamint néhány helyen, ahol a „hogy” szócskát kihagytad a mondatból a vele járó írásjelet – vessző – is elhagytad, pedig azt nem lehet.

„Ez miatt a szüleim sokat veszekszenek. Én a helyi gimnáziumban tanulok már második éve.
 Minden gondom ott kezdődött. Már első nap tudtam nem illek oda. Megpróbáltam barátokat szerezni. Beilleszkedni. Odamentem hozzájuk, de ők azonnal elfordultak és ott hagytak. Mégsem ez az oka annak, hogy szörnyű az életem.  Hanem az apám… Meg persze Amanda.  Ő és kettő követője teszik lehetetlenné az életem. Kiközösítettek, megaláztak és még sok más szörnyűséget tettek ellenem. Ebben persze a pasijaik is részt vettek. Amanda Jason-nel, Olívia Patric-kal, Monica John-nal jár. A fiúk mindenben segítségükre vannak. De ők durvábbakat tesznek.”

„Ez miatt a szüleim sokat veszekszenek. Én a helyi gimnáziumban tanulok második éve, minden gondom ott kezdődött. Már első nap tudtam, nem illek oda, megpróbáltam barátokat szerezni, beilleszkedni, odamentem hozzájuk, de ők azonnal elfordultak és ott hagytak. Mégsem ez az oka annak, hogy szörnyű az életem, hanem az apám, meg persze Amanda.  Ő és kettő követője teszik lehetetlenné az életem. Kiközösítettek, megaláztak és még sok más szörnyűséget tettek ellenem, ebben persze a pasijaik is részt vettek. Amanda Jason-nel, Olívia Patric-kal, Monica John-nal jár. A fiúk mindenben segítségükre vannak, ám ők durvábbakat tesznek.” – általam javított változat.

„Sose szerettem a tömegeket.” – ilyen esetben csak egyes számot használunk – tömeget.

Szépen fogalmazol, pár hibát találtam csak. A történeted ennek ellenére nem tudom, mennyire lesz egyedi, hiszen eddig egy átlagos középiskolás életbemutatásnak tűnik, Lucy mindennapjait pár csaj megkeseríti, de semmi több. Lehet, hogy sokkal kreatívabb lesz a későbbiekben az irományod, hiszen eléggé az elején vagy, bár ahhoz képest, hogy júniusi az első rész és már augusztus van, rosszul haladsz szerintem. Próbálj meg több időt fordítani mind a történet kitalálására, mind a megvalósítására, tegyél bele fordulatokat, váratlan, meghökkentő eseményeket, hogy az olvasóid izgulhassanak egy picit.

Összességében: tőmondatokat ne félj bővíteni és tanácsolnám sorkizártra igazítani a bejegyzéseket.

Értékelés: 10/7.5

Összesen: 20/12.5

LusieKG – Tengerek démona

Kinézet és első benyomás a blogról:

Vegyes érzések fogtak el, amikor a fejlécedre pillantottam. Szép a kivitelezése, mégsem ragadott meg annyira, mint amennyire elvárná az ember. Nem igazán nyerte el a tetszésemet az, hogy nem a főszereplőt pillantottam meg először, hanem a címet és a csatahajót. Szerintem akkor igazán tökéletes egy fejléc, ha a karaktereket vesszük észre, s csak később a „töltelékeket”.

A design teljes mértékben szép, de van kettő dolog, amivel nem teljesen értek egyet, az első a sidebar elrendezése. Szerintem jobb lenne így:

- Invokáció

- Menü

- A két figyelmeztetés fölösleges külön, tehát összevonva kerülnének a harmadik helyre nálam

- Rendszeres olvasók

- Chat

- Facebook

Invokáció: először is kezdeném azzal, hogy az irodalmi tudásom szerint ez a szó azt jelenti, hogy múzsától/istenektől való segítségkérés, tehát nem igazán illik a történet leírásához. Ha mindenképpen a latin elnevezésnél maradnál, ajánlanám a propozíciót, melynek jelentése témamegjelölés, s voltaképpen, átvitelesen nézve a fülszövegek a történetek témáját jelölik meg, szóval jobban passzolna a képbe. Maga tartalmilag nézve jól sikerült a leírás – már ha ezt nem idézted valahonnan. Korabeli szó- és mondathasználat, nagyon ügyes!

Könyvborító: az első fejezet képeként találtam meg, azt tanácsolnám, hogy rakd ki az oldalsávba, vagy legalább egy láthatóbb helyre. Maga a borító egyáltalán nem nyerte el a tetszésem, olyan semmilyen kategóriába tudnám besorolni a fehérsége miatt. Az egyszerű dolgok is lehetnek gyönyörűek, de sajnos ez nem üti meg azt (legalábbis számomra). Az olyan könyvborítókat kedvelem, itt a blogger-világban is, melyre, ha egy könyvesboltban bukkannék rá, megnézném a tartalmát, mert megfogott.

Összességében: szép design hoztatok össze, a fejléccel nem teljesen értek egyet, de ez annyira nem zavaró, én semmiképpen nem cserélném le, még akkor sem, ha nincs esély a javítására.

Értékelés: 10/9

Történet:

Nem tudom, hogy jó-e, ha ezt most megosztom veled, de szeretném elmondani, hogy nem vagyok oda-vissza ezektől a történetektől.

Amikor megláttam a szószedetet azt gondoltam, „Úristen, három hétig ezt fogom olvasni, ahhoz, hogy tényleg megértsem a sztorit!”

Sok jelzőt lehetne aggatni az blogodra, de azt, hogy sablonos, nem! Szerintem egy teljesen egyedi történetről van szó, a fogalmazásod csodálatos, választékos szókincsed van.

Úgy vettem le először, mind a leírásból, mind a fejlécről, szóhasználatból (egyszóval mindenből), hogy a történeted egy évszázadokkal ezelőtti korban játszódik, mégis feltűnik az euró, Karib-tenger kalózai és a Louis Vuitton táska, nem csak, hogy teljesen elképedtem, nem is értettem a helyzetet, hogy akkor én maradtam-e le arról, hogy ez a mostani évjárat, vagy mi van?!

A cselekménysor maga engem nem hozott lázba, a kalózok életét mutatod be nagyjából a saját szemszögedből. Elég macerás folyton a szószedetet nézni, nem hinném, hogy lenne ember, aki az összes fordítást megjegyezte volna. Érdemes lenne magyarul odaírni a párbeszédfülek mögé a jelentésüket, mert így folyton össze-vissza kellett keresgélni, s meglepődnék, ha ebbe a problémába csak én ütköztem volna bele.

Összességében: szó, mi szó, jól fogalmazol, de vigyázz, hogy ne térj át a sablonosság útjára, mert úgy érzem, hogy ebben van esély.

Értékelés: 10/9

Összesen: 20/18

Leah Walker – The boss

Kinézet és első benyomás a blogról:

Nagyon tetszik a sötét-menta szín, mely uralkodik az egész blogodon.

A fejléced szép, habár nekem már egy kicsit túlzásba vitted a képek mennyiségét rajta, s zsúfoltság határát súrolja. Ashley Benson nem egy egyedi karakter, amit a két másik főszereplőről is el lehet mondani. A leányzó szépen van kivágva, az egyetlen negatívum, hogy kicsit úgy fest a fejlécen, mint a szétphotoshop-polt bikini-modellek a Vogue címlapján. Végre valaki jó helyre rakta a címet! Mostanában sajnos kevés ilyen emberrel találkozom, hatalmas piros pont jár érte.

A design tetszik, nem akartad túlkombinálni, de pár modullal (illetve azok sorrendjével) nem értek teljesen egyet. Szerintem a sidebar legfontosabb eleme bárhogy is nézzük a történet leírása, tehát én azt tenném a legelső helyre, utána következne a „Navigáció”, majd a következő fejezet, s „végezetül” az „Információk”.

Ashley-ről azt a gif-et kivenném, hiszen nincsen funkciója, azt meg már mindenki látja, hogy ő az egyik főhős.

Csak egy aprócska észrevétel, hogy az „Információk”-ban a blog címe – A főnök, a fejlécen pedig „The boss”. Oké, mind a kettő ugyan azt jelenti, de ha lehet, maradj az egyik változatnál. Mivel én a magyar blogokhoz a magyar címeket preferálom, ezért az elsőt ajánlanám.

A leírásától nem jöttem igazán lázba, hiszen nem tűnik valami egyedi ötletnek. Elég sok hasonszőrű történettel hozza az olvasókat össze a sors, amit tehetsz azaz, hogy kiemelkedsz az írásmódoddal és a fordulatokkal a többi közül.

A trailer-t nem találtam meg sajnos, mert gondolom az előzetes alatt lett volna, de ott nem irányított át.

Összességében: szuper kinézet, aprócska hibákkal.

Értékelés: 10/9

Történet:

Már így az elején egy figyelmetlenségre hívnám fel a figyelmed, hiszen ezt nem nagy kunszt kijavítani.

„Egy vérest kést törölgetve sétáltam ki a sikátorból ügyelve rá, hogy senki se lásson meg.”

„Amikor elég távol értem a gyilkolás helyszínéről, levettem magamról a napszemüveget, a sapkát, a kesztyűt és a kabátot, hogy a táskámba rakhassam az éles eszközzel együtt.”

Szebb lenne, ha a második mondatrészbe is tennél egy alanyt – „[…] a táskámba rakhassam őket […].”

„Egy üres épület állt ott. Kinyitottam a kulccsal a z ajtót […]” – véletlen szóköz ékelődött a két betű közé.

„Ébresztőórám zajára nyitottam ki a szemem.” – szebb lenne: csörgésére.

Az egyszer szent, hogy nem vagy valami bőbeszédű a fejezeteidben, próbálj meg hosszabb bejegyzésekkel jönni, vagy tartalmasabbakkal! Tudom, hogy nagyon az elején vagy, de az olvasókat már az első mondattól kezdve meg kell fogni, magadhoz kell kötni őket, különben elillannak. Számomra ilyen volt ez a két fejezet – elillanó és feledhető. Egy bérgyilkosról szól a történeted, annyi izgalmat tehetsz bele, amennyit nem szégyellsz! Az első fejezeted javarészt a virágüzletben játszódott, mégsem tudtunk meg semmit belsőtereiről, hogyan néz ki, mi hol van, ilyenek. A helyleírások pont olyan fontosak, mint a személyek bemutatása, s eddig egyikben sem jeleskedtél, bár a virágokból jól kitanultad magad.

Szóismétléseket csak elvétve találtam, valamint nyelvtanilag is minden rendben van.

Összességében: izgalom kell a népnek! Eddig az irományod nem igazán bővelkedik benne, átlagos történet.

Értékelés: 10/8

Összesen: 20/17